Melkó Károly: "Van még mit tanulnunk"
Hullámzó teljesítménnyel verte hazai pályán az NKK Balmazújváros együttese a Miskolci VSI-t vasárnap. Hasonlóan az előző két találkozóhoz, ezúttal is volt egy holtpont a csapat játékában a második félidőben, még mielőtt azonban utolérte volna a lányokat az ellenfél, sikerült a mieinknek újítani, Így ha maximálisan nem is lehetett elégedett Melkó Károly tréner, szomorúságra nem volt oka. Annál is inkább, mivel a lefújást követően születésnapja alkalmából egy tortával lepték őt meg tanítványai.
Van édesebb születésnapi ajándék, mint egy hatgólos győzelem?
Igen, egy kiegyensúlyozottabb teljesítménnyel megnyert hatgólos siker. Így is indult a mérkőzés. A szünetben nyolc góllal vezettünk a miskolciak ellen. Az ellenfélnek esélye sem volt feljebb kapaszkodni, köszönhetően annak, hogy nagyon jól védekeztünk, de jegyezzük meg, hogy több ziccerünk is volt, ami kihasználatlan maradt.
Úgy látszik azonban, hogy túlságosan megnyugodtak a lányok a pazar első félidei játék láttán.
Pedig pont arról beszéltünk a félidőben, hogy nincs még vége a meccsnek, nem kényelmesedhetünk el, mert egy-két gól után belelkesedhetnek.
Hogyan magyarázza a második játékrész rossz kezdését, ami azt eredményezte, hogy egészen egy gólig zárkóztak a vendégek?
Az egyik oka az lehet, hogy valószínűleg tényleg elhitték a lányok, hogy ez a két pont már a zsebben van. A másik pedig, hogy nem sikerült most jól a csapat frissítése. Ezen kívül sok volt a technikai hiba, így idegesek lettek a lányok. Eszembe jutott ekkor egy három évvel ezelőtti Nagyhegyes elleni összecsapás, amikor kilencgólos vezetésről kaptunk ki. Szerencsére nem ismétlődött meg az a forgatókönyv, hiszen igazából varázsütésre javultunk fel mind védekezésben, mind támadásban.
A szokásosnál kevesebb volt most az átlövés.
Sajnos Borza Andrea nem tudott itt lenni a találkozón, hiányoztak a távoli bombái. Csatári Boglárka összességében viszont jól pótolta, úgy is, hogy ő nem átlövő. A végére kicsit ő is elfáradt. A jobbszélsők sajnos ezúttal nem mindig tudták megoldani a rájuk bízott feladatot, így kicsit féloldalas volt most a csapat.
Az első félidőben és a második játékrész második felében jól védekeztek a lányok, ami elég volt a győzelemhez.
Jól semlegesítették a lányok Szűcs Laurát, akire külön készültünk. Azt mondtam az együttesnek, hogy nem szabad neki teret adni, nem is sokat találkozott a labdával. Akkor kezdődtek a problémáink, amikor ő lement a pályáról. Érthetetlen, hogy miért történt így. Ezt a hektikusságot le kell küzdenünk! Ezzel együtt értékes győzelmet és két pontot szereztünk.
Nem először jött elő ez a második félidei holtpont, hiszen a Füzesabony és a Hajdúböszörmény ellen is volt hasonló időszak. Nem lesz ebből egyszer baj?
Itt jön ki az a különbség, ami az NB II. és a megyei bajnokság között van. Utóbbiban rendszerint elfáradtak ellenünk az ellenfelek. A második félidőre már olyan előnyt építettünk fel, hogy a riválisok már nem tudtak visszajönni a meccsbe. Az NB II-ben viszont nyolcgólos előnynél sem adják fel az ellenfelek. Erre láttunk példát most is. Meg kell tanulnunk végig koncentrálni, gondolkodásban, fejben is fel kell vennünk az NB II ritmusát. Van még mit tanulnunk.
A jövő héten Alsózsolcára utazik az együttes. Győzelmi reményekkel?
Az Alsózsolca a mezőny második feléhez tartozik. Ha viszont fél vállról vesszük azt a mérkőzést, akkor bizony meleg lehet a pite. Az lesz a héten feladat, hogy tudatosítsam a lányokban, nem becsülhetünk le egyetlen ellenfelet sem, még nyolc gólos előnynél sem.
